Célunk életünket Isten nagyobb dicsőségére, Jézust követve, feltétel nélkül az emberek szolgálatába állítani. Isten szeretetének megtapasztalása ébreszti fel bennünk a teljes önátadás vágyát.
Rendünk alapítója Eugenie Smet, rendi nevén Gondviselésről nevezett Boldog Mária. Ő korának egyházában egyszerre képviselte a folytonosságot és a törést. Nagyon fiatalon felfedezte a tisztítótűzben szenvedő lelkek iránti áhítatot, de belülről meg is újította azt, a tisztítótűz titkát egy radikális szeretettapasztalat titokzatosságában ismerve fel. Az iránti vágyában, hogy minden embert az Istennel való találkozáshoz segítsen, nem hagyta, hogy megállítsa semmilyen korlát, még a halál sem. Felfedezte, hogy az élőket és holtakat egyesítő titokzatos szolidaritásnak köszönhetően lehetséges egy időben „az evilág és a másvilág legelhagyatottabbjainak“ szolgálatában állni.Célunk életünket Isten nagyobb dicsőségére, Jézust követve, feltétel nélkül az emberek szolgálatába állítani. Isten szeretetének megtapasztalása ébreszti fel bennünk a teljes önátadás vágyát.
„Elsősorban azokhoz megyünk, akikről megfeledkeznek, akiknek emberi méltóságát megsértették, és akiknek legégetőbb az Örömhír megismerése.” (Szabályzat 29.). Az alapítás idején főként betegeket ápoltunk és családjaiknak segítettünk a párizsi munkásnegyedekben (…).
Időközben munkaterületeink nagyon sokrétűvé váltak: a nővérek pasztorális- és szociális munkakörökben, plébániákon, idősotthonokban és kórházakban tevékenykednek – főként lelki gondozóként, ápolóként vagy orvosként-, valamint iskolákban, fogyatékkal élő emberek számára létesült intézményekben, börtönökben vagy eredeti szakmájukban dolgoznak.
Ezek a szolgálatok nem választhatók el az Evangélium hirdetésétől, de kifejezett formát nyernek, amikor a hitre nevelés, a teológiai tudományok és a lelki képzés feladatait vállaljuk, beleértve a lelkigyakorlatok kíséretét is.
Nincsenek saját intézményeink, mint iskolák vagy kórházak, hanem általában egyházi vagy állami munkahelyeken dolgozunk.
A különböző területeken másokért végzett szolgálatot az a remény táplálja, hogy Isten minden embert el akar vezetni élete teljes kibontakozására és teljességére.
Közösségünk karizmája kincs, amelyből mi, segítőnővérek élünk, és amelyet minden generáció újra meg újra lefordít a maga korára, élethelyzetére.
„Az Örömhírt, amelyet kaptunk, tovább kell adnunk: ezt sürgetőnek érezzük“ – hangsúlyozza Szabályzatunk 25. pontja. Ennek a sürgetésnek engedve választott ki az első erdélyi segítőnővéri generáció néhány, számára meghatározó kulcskifejezést, amelyek kapcsán szeretné megosztani lelki kincseit, és bepillantást adni életébe.
Közösségünk karizmája kincs, amelyből mi, segítőnővérek élünk, és amelyet minden generáció újra meg újra lefordít a maga korára, élethelyzetére.
„Az Örömhírt, amelyet kaptunk, tovább kell adnunk: ezt sürgetőnek érezzük“ – hangsúlyozza Szabályzatunk 25. pontja. Ennek a sürgetésnek engedve választott ki az első erdélyi segítőnővéri generáció néhány, számára meghatározó kulcskifejezést, amelyek kapcsán szeretné megosztani lelki kincseit, és bepillantást adni életébe.
Link
by