Intergenerációs programok megismerése Erdélyben

A Közös értékeink megőrzése generációkon innen, vidéken és határainkon túl című Erasmus+ kis léptékű projektünk harmadik tanulási tevékenysége 2024. augusztus 16-17. között zajlott Csíksomlyón.

A tanulmányút első napjának első tevékenysége egy olyan ismertető volt, amely a Márton Áron Múzeum (MÁM) által kezdeményezett “Cselekvő Iskola” programot mutatta be, kiválóan illeszkedve az intergenerációs foglalkozások témájába. A Cselekvő Iskola című, Márton Áron életének momentumaival foglalkozó közösségi játék bemutatására Lázár Csillát MÁM munkatársat hívtuk meg, aki a program egyik kigondolója és kivitelezője volt. A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum kezdeményezésére indított közösségi játék lényege az volt, hogy V-VIII osztályos tanulók 3 fős csoportjai felnőttek (vezetőtanár, szülők, nagyszülők, közösségi emberek) bevonásával különböző témákat dolgoztak fel, amelyek néhai Márton Áron erdélyi püspök életének és/vagy tanításának egy-egy fontos részéhez kapcsolódtak. A püspök úr által hirdetett “cselekvő tanulás” gyakorlati alkalmazásával zajlott ez a program. Kérésünkre az előadó részletesen is kifejtette, hogy miként sikerült a különböző generációkat a közös munkában elindítani, cselekvő tanulásra ösztönözni és a projekt során támogatni. Továbbá beszélt a nehézségekről és kihívásokról is, amelyek ma a generációs munkát meghatározzák, befolyásolják. A prezentációt izgalmas beszélgetés, számos kérdés követte.

Második programpontént egy olyan foglalkozást ismerhettünk meg, amely a harmadik tanulmányút eredeti programtervezetében nem szerepelt, de közben tudomásunkra jutott, hogy kapcsolódik a tanulmányút központi témájához, ezért behívtuk ebbe a programba. Az „Intergenerációs foglalkozás: játék, közös nevetés és komoly beszélgetések az online világról” című műhelymunka sorozatot Balázs Brigitta kommunikációs szakember mutatta be, aki a MiOnline program vezetője és csíkszereda székhelyű Spektrum Oktatási Központ külső bedolgozója. Olyan foglalkozássorozatról van szó, amelynek keretében különböző helyszíneken gyerekek és szülők vagy gyerekek, szülők és nagyszülők bevonásával az online világ működésével kapcsolatos különböző kérdéseket dolgoznak fel színes módszer- és eszköztár segítségével. Teszik ezt annak érdekében, hogy segítsék a generációkat abban, hogy közösen próbálják értelmezni és megérteni az online világ hozta újdonságokat, kihívásokat, kérdéseket és problémákat. Együtt keressenek fogódzókat és választ/reakciókat a zaklatásra, kiutat a bántalmazásból. Az előadó számos eszközt mutatott, amelyek hasonló helyzetekben és témákban más helyszíneken is alkalmazhatóak, illetve összefoglalta a generációs munkában szerzett tapasztalatait.

Harmadik témaként ezen a szakmai napon az Erdélyi Háló Egyesület keretében megvalósuló generációs munkát ismertette Kiss Adél, aki a Pro Educatione Egyesület munkatársaként több szálon is kapcsolódott, illetve rálátott a Háló működésére 2011-2020 között. Az Erdélyi Háló Egyesület -kapcsolódva a Kárpát Medencei Háló mozgalomhoz - főként keresztény közösségi illetve hitéleti programokkal járul hozzá indirekt módon a generációs munka megvalósulához. Erdély és Partium területén működő kisközösségek alkotják az Erdélyi Háló Egyesületet (a kisközösségekben a családok szerepe nagyon fontos), és ezen kisközösségek számára nyújt különböző közösségfejlesztő programokat a szervezet. A csoportvezetők (a hálót “bogozók”) szakmai továbbképzése egy központi program annak érdekében, hogy helyi közösségeket felkészülten vezethessék. A szervezet égisze alatt zajló további foglalkozásokban (táborok, Háló-találkozók, lelki napok) megnyilvánuló intergenerációs megközelítéseket és gyakorlatokat ismerhették meg a résztvevők.

A tanulmányút második napján a résztvevők megismerhették a szentegyházi székhelyű Szent Gellért Alapítvány tevékenységei közül azokat, amelyek kimondottan a generációs munkát jelenítik meg. A projekt tervezésekor ugyan nem került bele ez a szervezet, de közben megtaláltuk azokat a programokat, amelyek a témánkhoz kapcsolódnak, így utólagosan hívtuk be a programba György Attilát, hogy az alapítvány munkájáról beszéljen. Az egyik olyan programjuk, amelyikben különböző generációkhoz tartozókat kapcsolnak be együttműködésre az a passiójáték. Toborzás, szereposztás, próbák, előadások, kiértékelő zajlik egyfajta szakmai koordinációval. Ennek a működéséről, a több éves tapasztalatról beszélt a meghívott, beleértve a kihívásokat és nehézségeket, amelyek a megvalósítás módszereit és eszközeit illeti. Számos kérdés merült fel, élénk beszélgetés kerekedett a téma és tapasztalatok mentén.

Meghívottunk, György Attila, a Gyulafehévári Egyházmegye Családpasztorációs Központjának az önkéntese is egyben, így egy szünetet követően továbbra is vele beszélgettünk arról, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a családpasztorációs iroda az „Anya-lánya lelki nap” és „Apa-lánya lelki nap” programok szervezése során. A kifejezetten a generációk együttműködésén alapuló programot évente egyszer szervezik meg, hagyományosnak számít, mivel közel 10 éve működik. Az eseményen több olyan kisebb programpont van, amely a résztvevő anyák/apák és lányaik közti kapcsolat jobb megértését és elmélyítését szolgálja. A tanulmányút résztvevői megtudhatták, hogy a programot szervezők milyen módszerekkel dolgoznak, és melyek a legfontosabb tapasztalataik ezzel a programmal kapcsolatban, amely alapvetően a generációk közti együttműködésen alapul.

Harmadik szervezetként ezen a napon a Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség (FIF) munkáját ismerhettük meg. A szervezet alapvetően a fiataloknak szóló lelki és közösségi programokat szervez az egyházmegye területén. De 2017-ben sikerült a “Teljes Szívvel Clerical” képzést is kidolgozni és elindítani, amely azt jelenti, hogy az egyházmegyés papság részére tartanak módszertani képzést, amely őket a fiatalokkal való munkára felkészíti, kérdéseiket megválaszolja, ötleteikben segíti. Az alapvetően a generációs munka gondolatával operáló képzést a kezdetek óta már több évben is újra megszervezték. Igény van arra, hogy a fiatalok megértését és bevonását, a különböző korcsoportokhoz való kapcsolódás mikéntjét frissítsék a résztvevők.

Ezen a tanulmányúton is a szegedi és szentesi résztvevők több olyan erdélyi szervezetet és programot ismertek meg, amelyekben a generációs munka fontos és zajlik, amelyek a generációk összefogásában és együtt-foglalkoztatásában kezdeményeznek programokat. A megismert jó gyakorlatok a helyi igények szerint adaptálhatóak és alapul szolgálhatnak a tanulmányút résztvevői számára is intergenerációs programok tervezéséhez és megvalósításához. Köszönjük a magyarországi résztvevőknek, hogy érdeklődéssel voltak a helyi szervezetek és programok iránt.

Projektazonosító: 2023-1-HU01-KA210-ADU-000151703